Felvétel a BBC magyar gasztronómiát bemutató sorozatából!

A videóban megemlített személyekről röviden (Forrás Wikipedia.org):

;

Dobos C. József
(Pest, 1847. január 18. – Budapest, 1924. október 10., magyar cukrász, szakácsmester, szakíró.)

Szakácsdinasztia leszármazottja, apja mellett, majd az Andrássy-családnál tanult. 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben alkotta és az 1885-ös kiállításon mutatta be a dobostortát, mely azóta világszerte ismertté vált. Az 1885-ös és 1896-os kiállításon pavilonja volt, üzletét 1906-ban adta fel. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így szegényen halt meg. Műveltsége révén közmegbecsülésnek örvendett, sok neves barátja volt. Gazdag könyvtárral rendelkezett.

A Dobostorta eredeti receptje

Dobos C. József a híres tortáját – a Dobostortát – az 1885. évi Országos Kiállításon mutatta be, lázba hozva vele Budapest ínyenceit és cukrászait. Nem csoda, hiszen még Gerbeaud-t is – aki akkor csupán egy éve vette át Kugler üzletét – megelőzte azzal, hogy elsőként alkalmazott vajkrémet a torta elkészítéséhez. Sokan próbálták utánozni sikertelenül, mígnem végül 1906-ban az eredeti receptet átadta az Ipartestületnek. Az 1885. évi kiállításon egyébként egy előkelő vendéglőt üzemeltetett, igen borsos árakkal. Az élelmiszerek között tartósított ételeit is felvonultatta: spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat és balatoni fogast, továbbá Tokaji-ecetet és vadhúsecetet. Ez a kiváló és nagy műveltségű szakács szakíróként sem volt utolsó. Az egyik legismertebb műve 1881-ben látott napvilágot Magyar–francia szakácskönyv címmel, s hű tükre korának. Ízig-vérig franciás: az ételek párolása, a sok zöldségféle használata, az előkészítési és tálalási módok stb. is ezt mutatják. Az ételek mindkét nyelven szerepelnek, így észrevétlenül folytatódhatott az a gyakorlat, amely szerint a roládok, a kotlettek, az entrecotok, a pommes-frites-ek, a szószok stb. megszokott kifejezésekké váltak.

Gundel Károly
(Budapest, 1883. szeptember 23. – Budapest. ,1956. november 28., vendéglős és gasztronómiai művek írója.)

Gundel János fia. A kereskedelmi iskola elvégzése után 1900-tól Svájc, Németország, Anglia és Franciaország leghíresebb vendéglőiben tanulta a mesterséget. 1906-ban a nemzetközi hálókocsi-társaság csorba-tói és tátralomnici telepének szállodai titkára, 1908-tól igazgatója. 1910-ben átvette a városligeti Wampetich-vendéglőt, 1920 és 1925 között a Royal Szálló, 1927-től a fővárostól átvett Gellért Szálló éttermeinek bérlője.

Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. Idegen nyelvű munkáival, szakácskiállításokon és bemutatókon népszerűsítette a magyar konyhát és fellendítette az idegenforgalmat. A magyar vendéglős és szállodás szakma egyik vezető egyénisége volt. Tanácsaival készült Karinthy Frigyes "Vendéget látni, vendégnek lenni" című könyve (Budapest, 1933).

Gundel Károly étterme az 1939-es a new-york-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme volt. "A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turista prospektus." (New York Times)

Korabeli visszaemlékezés Gundel Károlyra: "A magyar Brillat — Savarin. A magyaros vendéglátás, a magyaros konyha, a magyaros szakácsművészet első mestere. Jó ízek, békés örömök, dús esték, meleg hangulatok, csillogó italok, az élet lucullusi élveinek első karnagya s ezzel fővárosunk egyik legkiválóbb hírverője. Nevének hallatára itthon is, messzi országokban is, nyugodt, békés és elégedett derű ül az arcokra. "

1949-ben a Gundel éttermet államosították. Az 1894-ben épült Gundel étterem a budapesti Állatkerti körút 2-es szám alatt van, melyet ma Budapest legnagyobb presztízsű éttermeként tartanak számon.

Georges Auguste Escoffier
(1846. október 28. – 1935. február 12., francia szakács, vendéglős és konyhai témájú könyvek írója volt, népszerűvé tette és felfrissítette a tradícionális francia főzési eljárásokat. )

A séfek és az ínyencek között szinte legendás alakká vált, egyike azoknak a fontos vezetőknek, akik a modern francia konyha felfejlesztésével foglalkoztak. Escoffier technikájának javarésze a ’’Haute cuisine’’ (jelentése „magas” konyhaművészet) egyik kiötlőjén, Antoine Carême-n alapult, de ő fő célként Carême alapos és finomkodó stílusának leegyszerűsítését tűzte ki maga elé.

Az általa kitalált és lejegyzett recepteken kívül Escoffier másik hatalmas érdeme, hogy magát a főzést kiemelt, respektált státuszba emelte, a rendet és a józanságot a zűrzavar és a részegség elé helyezte. Konyháját brigádrendszer szerint szervezte meg, melynek minden egyes részegységét egy „chef de partie” vezette. Meghonosította a „service à la russe” (az étlapra nyomtatott minden étel sorrend szerinti felszolgálása) gyakorlatát a „service à la française” (minden étel egyszerre tálalása) helyett.

KTV riport a cukrászdáról

Itt a fagyiszezon

A meteorológusok előrejelzése szerint a nyári szünidővel együtt megérkezik a kánikula is, a fagyirajongók számára pedig itt a fagylaltszezon. Van, aki a hagyományos ízekre esküszik, míg mások az újdonságokat keresik. Kiss Zoltán mestercukrász szerint a titok a kiváló minőségű alapanyagokban rejlik.